Andi&Bazsi Nagy Napja

Andi barátnőm esküvője azért különleges, mert bár Máltán élnek, itthoni esküvőt szerveztek. :)
A magyar gyökerek ugye... :)

Meséltem már arról a blogon, hogy milyen cuki immáron feleség-közösség tagja vagyok, innen ismerem Andit is. És bár igen, Máltán élnek - ez nem akadályoz meg minket a napi kommunikációban. :)

Mivel kis csoportunk 2012-től szorosan együttműködik, így Andiék készülődését is az elejétől figyelemmel kísérhettem lévén, hogy idei 2013-as esküvőjük volt.
Én nagyon szeretem, remélem nektek is tetszeni fog, kedves olvasók! ;)
Férfiak figyelmébe ajánlom a lánykérést, ezt oktatni kellene! ;)
- Szuper vagy Bazsi, innen üzenem. :)

Andi levele:

"Balázzsal 2003-ban ismerkedtünk meg, amikor még gyerekek voltunk szinte. Én még középiskolába jártam, ő pedig épp a technikusit csinálta, mikor bátyámnak volt egy welcome party-ja, ahova Balázs is meg lett hívva. Már ott nagyon szimpatikusak voltunk egymásnak, de utána 2.5 hónapig nem történt semmi egy pár sms-t leszámítva. Majd szeptember 23-an egy házi buli ürügyével őt is meghívtam és a többi onnan mar történelem.

Az első nagy próbatételünk egyből 10 hónap után bekövetkezett, amikor én elmentem Amerikába 10 hónapra egy cserediák program keretében angolt tanulni. 

De amikor 2005. júliusában hazaértem ott vart a reptéren és onnantól kezdve elválaszthatatlanok vagyunk.

A lánykérésre 2011. július 26-án került sor. Nagyon régi álmom volt, hogy elmenjünk hőlégballonozni egyszer. Ez egy meglepetés volt számomra. Augusztus 9-en költöztünk ki Máltára, de külön. Először én, majd ő. Ezért szerette volna, ha úgy megyek el, jó érzéssel. Mikor elmondta, hogy hőlégballonozni megyünk (1 nappal előtte) nagyon nagyon megörültem. Aztán felszálltunk és csodálatos volt. Mint megtudtam ez előre meg volt beszélve a pilótánkkal, aki lelkesen vállalta a közvetítő+fotós szerepet. Megbeszélték, hogy a kulcsszó az lesz, mikor felérünk a maximális magasságra. Nem volt nehéz dolguk ezt megoldani, mert én annyira kíváncsi voltam, hogy mi és hogyan történik, hogy megállás nélkül kérdezgettem így egyszerűen közölte, hogy most vagyunk a maximális magasságon, sőt már kicsit tovább is mentünk. Balázs pedig megkérte, hogy csináljon egy fotót rólunk. Közös fotó kész és utána a következő pillanatban pedig már a pici kis kosárban térdelt előttem a gyűrűvel a kezében. Csodálatos volt. Álmodni sem tudtam volna szebbet! Arról nem beszélve, hogy ezt az ég is így akarta, hiszen ezen a keddi napon kívül előtte is és utána is végig esett. De kedden csodálatos idő volt. <3

Tervezés és előkészületek:

Az esküvő időpontját már akkor tudtuk, hogy egy évvel el kell tolnunk, mert költöztünk ki Máltára. Az egész otthoni életünket ott hagytuk és nem igazán éreztük úgy, hogy egy új élet kialakítása mellett a külföldről történő esküvő szervezést be tudnánk vállalni. Így miután kezdtek kialakulni a dolgok, akkor eldöntöttük a dátumot, hogy  2013.07.13. 

Igen korán el kellett kezdeni szervezni, mert külföldről minden tovább tart, hiszen a személyes találkozók helyett e-mailek és skype-olások sorozata kezdődött. 2012 áprilisában utaztam haza először és akkor már lebeszéltük az összes szolgáltatóval a találkozót. Mondván, hogy azért mégis kellene személyesen is találkozni és akkor fizettük az előlegeket is. Így már több, mint egy évvel előtte a szolgáltatók le voltak fixálva. Utána egy kis szünet kezdődött, mert a fontos dolgok már fixek voltak. 

A következő nagy ugrás karácsonykor volt, mert akkor jöttünk újból haza és a meghívókat szerettük volna személyesen odaadni. Meghívóinkat saját magunk készítettük.

Színünk a citromsárga+fehér+barna volt, amit az ismerősök nagyon kételkedve fogadtak. Nagyjából senki nem tudta elképzelni, hogy hogyan is fog ez kinézni, meg hat a sárga nem egy tipikus esküvői szín. De gondolták ez a mi dolgunk, majd megoldjuk. Így is lett.

Problémát igazából csak a gyűrűk okoztak. A gyűrűt kinéztük otthon és a méreteket is levettük, de még körbe akartunk nézni. Mire eldöntöttük, hogy mégis az legyen nem találtuk meg a kis papírt a méretekkel. De sebaj, mert Bazsinak lemérettük itt, az enyémben meg biztosak voltunk, hiszen az eljegyzési gyűrűre Bazsi emlékezett. Anyukája el is intézte nekünk a rendelést. Aztán Bazsi volt otthon májusban és elhozta a gyűrűket. Akkor szembesültünk vele, hogy az enyém kicsi. De annyira, hogy csak úgy tudtam felhúzni, hogy jól bekrémeztük. Tudtuk, hogy valamit ki kell majd találni, mert ez így necces lesz. Az esküvő előtti hétvégén Pesten próbáltunk intézkedni, mert mint kiderült Zalaegerszegen addigra már bezárt az Orex bolt. Sajnos a Corvin plázában lévő boltban meg egy picit sem hívható kedvesnek vagy segítőkésznek a hölgy, de sikerült nagy nehezen kiszedni belőle, hogy hová is menjünk ahol lehetséges az adott gyűrűből a nagyobb méret. Így gyorsan átszáguldottunk az Oktogonra, ahol egy bűbájos idősebb hölgy fogadott minket és szerencsére megmentett minket és ki tudtuk cserélni. Nem kis kaland volt így egy héttel az esküvő előtt.

Ruhát én először áprilisban próbáltam Budapesten 3 szalonban, de végül az Igazit a zalaegerszegi szalonban találtam meg. Le is foglalóztam és a hölgy annyira kedves volt, mert mondta, hogy legközelebb ha hazajövünk és esetleg más megtetszik, nyugodtan kicserélhetjük arra. De mikor decemberben újra felpróbáltam kétségem sem volt afelől, hogy ez lesz az én ruhám. 

Bazsinak is otthon néztünk öltönyt, de mivel ő nem láthatja az enyémet, így én sem láthattam az övét. Az egyetlen dolog, amit láttam a mellénye volt, mert azt végül csak az esküvői héten szerdán érkezett meg és együtt mentünk el érte.

Koszorúslányoknak citromsárga ruhájuk volt, barna boleróval. Gyönyörűek voltak egytől egyig, a ruhákat unokatesóm varrta mindenkinek. Szandálnak pedig annyiban egyeztünk meg, hogy mindenkinek ezüst lesz.

Témának a hőlégballont és az utazást szerettük volna megvalósítani. Többé kevésbé sikerült, de végül sok ötlet nem került megvalósításra. A távolság és az időhiány miatt, de amiket megcsináltunk azok nagyon tetszettek mindenkinek. Az ültetőkártyák minimuffinba tűzött hőlégballonok voltak, az asztaloknak városneveik voltak. Olyan városok, ahová együtt utaztunk. Az ültető tábla egy térkép volt az adott városokkal es oda volt fellistázva az adott városban ülők neve.

Készítettünk gyerek színezőkönyvet, ami nagy sikert aratott. Bekészítettünk annyi lufit, ahány gyerek volt, így mindenkinek jutott, cipelték is nagy büszkén egész este. 

Fotósarkot is berendeztünk, aminek a sikere nagyobb volt a vártnál, mert korosztálytól függetlenül egész este mindig volt ott valaki a vicces kiegészítőkkel díszítve. Köszönetajándéknak pedig egy fényképet adtunk mindenkinek, amit Máltán készítettünk és a "Köszönjük" felirat állt rajta.

A Nagy Nap:

Koszorúslányaim már pénteken leutaztak hozzánk és nálunk készülődtünk, a fiúk pedig Bazsiéknál. Fodrász és sminkes is érkezett reggel 7.30-ra, hiszen sokan voltunk. Nagyon jó hangulatban telt az egész reggel egyáltalán nem izgultam. Sokan meg is jegyezték, de ez inkább csak jól esett. Aztán fél 1kor mikor már a fotós is megérkezett elkezdtünk öltözni. A nap egyetlen izgulása nekem akkor történt, ugyanis nem akart rám jönni a ruhám. Amit azért furcsállottam, mert csütörtökön próbáltam. Mondom két nap alatt nem hízhattam ennyit...

De kiderült, hogy jobban ki volt bontva korábban, mert egy nagyobb lányon volt a ruha és bevarrtak. Így nem csoda, hogy kicsit nehezebben jött, de egy negyed órás szenvedés után sikerült. Bár a sminkemet majdnem teljesen újra kellett rakni. Ekkor pedig mar idő volt és kezdődött a lánykikérés.

Utána egy kis fotózás a kertben majd lufikat engedtünk, amire ígéreteket írtak a vendégek. Sajnos csak egyet kaptunk vissza, de az alapján hivatalosak vagyunk palacsintázásra Norvégiába. Nem rossz. :)

Utána pedig irány a templom. Itt azért picit izgultam, de csodálatos volt minden. Bazsi nővére is olvasott fel az nagyon megható volt. 

Mivel a polgári és a templomi között volt idő,  így itt történt meg a csokor dobás, amit egyik legjobb barátnőm kapott el (megjegyzem rá egy hónapra el lett jegyezve ;) ) és csoportfotókat is itt készítettünk. Majd meglógtunk fotózni picit a helyszínre és irány a polgári szertartás. 

Miután a hivatalos részeken túl voltunk indult a nászmenet a helyszínre, ami a szomszédos szálloda épülete volt. Mi elmentünk a szobába, hagytuk, hogy a násznép elfoglalja a helyét, mindenki megpihenjen és utána egyből kezdtük a meglepetés nyitótáncot. Vicces tánc volt és sikeres, szerencsére.

Az este nagyon gyorsan eltelt és nagyon jól éreztük magunkat. Próbáltunk minden pillanatot kiélvezni. Egy kisebb baki egyedül a gyertyafénykeringőnél történt, mert nem találta senki sehol a gyertyákat. De szerencsére kaptunk az étteremből így igaz kevesebb volt, mint a tervezett, de legalább sikerült pótolni őket. (Persze egy hétre rá jött a telefon, hogy megtalálták a bárpult alatt, mert pénteken oda raktuk a díszítéskor :D )

Reggel 6-ig tartott a mulatozás és bár hulla fáradtan, de annál boldogabban zuhantunk az ágyba.

Nagyon szépen köszönjük a sok segítséget a családnak, valamint az összes szolgáltatónak, akiket már bátran hívunk a barátinknak, hogy ilyen rugalmasak voltak végig.

Részletesen:

• Helyszín: Arany Barany Hotel, Zalaegerszeg (http://aranybarany.hu)
• Fotós: MolnárStudió (Bea es Csaba) (http://molnarstudio.hu/)
• Video: NoSoft (http://nosoft.hu/)
• Ceremóniamester: Árva Krisztián
• Zenekar: Roller zenekar Vörös Istvánnal
• Ruha és ékszer: Mary's szalon, Zalaegerszeg
• Vőlegény öltöny: Braga Divat, Zalaegerszeg
• Gyűrűk: Orex
• Dekoráció: fényfüggöny, székszoknya és masnik valamint a szalvéta: Mosolyszerviz
• Ültető táblák, asztal nevek, gyerek színezőkönyv és a hőlégballon ujjlenyomatos vendégkönyv egy nagyon kedves ismerősnek köszönhetően: Monok Lászlóné, minden más DIY
• Virág: Kata - Virágok világa

A képekre kattintva megjelennek nagyobb formátumban! ;)

Ez volt a mi Nagy Napunk röviden összefoglalva. 

Üdv.:

Andi és Bazsi"

Nekem nincs is más dolgom ilyen csodásan részletes beszámoló után mint, hogy továbbra is sok boldogságot kívánjak nektek és azt, hogy minden álmotok valóra váljon egymás mellett!

Hosszú, boldog életet együtt! :)

Sok puszi és köszönöm! ;) 

Zita és Balázs legszebb napja

Zita februárban írt nekem először a Magic-Unique Wedding facebook oldalára, amikor felhívást intéztem felétek - olvasók felé -,hogy szívesen segítek ötleteket, inspirációkat meríteni, ha valahol esetleg elakadtok az esküvőszervezésben.
(Ez még most is él, de nem vagytok túl aktívak! Ejnye-bejnye... :D )

Zita és Balázs augusztusi mesés esküvőt terveztek, szabad téren - csodálatos környezetben és ehhez szerették volna megtalálni a tökéletes témakört. Ezt végül vegyítették, és szerintem nagyon jól tették! ;)

Zita egyébként nagyon tehetséges fotós, csodás baba és kismama fotói vannak, ha kedvet kaptok - nézegessétek kedvetekre! :)
Zita facebook oldala - Zizi Photo

Zita levele:

"Balázzsal, a férjemmel 2009. májusában ismerkedtünk meg, amikor új munkahelyre kerültem. Kezdettől fogva kedveltük egymást, sokat beszélgettünk, de több nem is történt közöttünk egy éven keresztül, egyrészt magánéleti dolgok miatt, másrészt pedig mert kollégák között azért mégsem szerencsés ugye… :) 

Viszont kb. egy év eltelte után győzött a szerelem. :) Egyébként azóta is együtt dolgozunk, és működik a dolog. :) 

A lánykérés kb. két évvel később történt, a születésnapomon. :)

Az ajándékom egy gyűrű volt, egy hatalmas csokor rózsával. :)

Persze sejtettem, vagy inkább reméltem, hogy hamarosan megtörténik ez a dolog, de természetesen akkor nagyon meglepődtem és boldog voltam! Arra valahogy nem számítottam hogy pont a szülinapomon. :)

A mi nagy napunk 2013. augusztus 23-án volt. 

Viszonylag későn kezdtük el szervezni az esküvőt, utólag belegondolva szerencsénk volt, hogy kisebb fennakadásokkal ugyan, de nagyjából minden az elképzeléseink szerint alakult. :)

Főleg ami az esküvő helyszínét illeti, ugyanis ismertünk már egy gyönyörű helyet, amit tökéletesnek gondoltunk a mi napunkra, és amikor elkezdtük a szervezést, kiderült, hogy már csak az az egy napjuk szabad, amit mi szerettünk volna! Ez nem lehetett véletlen, le is foglaltuk gyorsan. :)

Ez egy farm a városon kívül (Debrecen), hatalmas parkkal, tóval, madárcsicsergéssel. :)

Nagyon szerettünk volna szabadtéri szertartást, és ez a hely, ezzel a környezettel tökéletesen alkalmas is volt erre. :)

Azután, hogy megvolt az ideális helyszín, elkezdtem gondolkozni a részleteken: a dekoráción, a színeken, magán az esküvő stílusán. Itt sokat segített Niki, akinek ezúton is nagyon köszönöm! :)

Igazából sok minden volt, amit szerettem volna, tetszettek nagyon a most olyan divatos vintage, stb. stílusok, de végül arra jutottam, hogy nem követem mereven egyik ilyen irányvonalat sem, inkább megpróbálok egy olyan hangulatot kialakítani a dekorációval, ami leginkább illik hozzánk. 

El akartam kerülni azt a túlságosan komolyan-elegáns stílust, inkább egy vidám, fiatalos, bohókás-romantikus stílust szerettem volna megvalósítani, természetesen azért megőrizve egy esküvő eleganciáját. 

Az alapszín halványlila volt, tehát a székszoknyán a masni, az asztalterítőn a futó mind levendulaszínű volt. 

A virágok vegyesek voltak, krizantém, rózsa, liziantusz, élénkebb lila és sárga színben, lazán összefogva, hogy olyan „most szedtem a mezőn” hatású legyen. :)

Nem akartam hatalmas virágcsokrokat az asztalokra, kisebb üvegvázákban voltak, így kedvesebb, természetesebb hatású volt. 

A köszönőajándékok kis csatos üvegekbe töltött színes cukorkák voltak, melyekre címkét kötöttünk, egyik oldalán a nevünkkel, a másik oldalán pedig „love is sweet” felirattal. :)

Természetesen - mivel elég édesszájúak vagyunk- nem maradhatott ki a candy bar sem, ide pöttyös papírban muffinokat, macaronokat, kis színes nyalókákat és pillecukrot pakoltunk ki.

A férjem autóversenyző, így természetesen a versenyautó sem maradhatott ki az esküvőnkről. :)

Az épület előtt kapott helyet a bejárati ajtó mellett, lufikkal feldíszítve, a rajtszám helyén a monogramunkkal, a rendszám helyén pedig „just married” felirattal. Egyébként a meghívónkon is ugyanez a kép köszönt vissza, a versenyautó volt rajta lufikkal és a monogramunkkal. :)

A parkban, a tó mellett volt a vendégvárás, itt szintén a lila volt az alapszín. A vendégek amíg a szertartásra vártak, a frissítőjükhöz, limonádéhoz lila, fehér pöttyös szívószálat kaptak. Innen egy kis út vezetett a filagóriához, ahol a szertartás volt. Ezt a kis utat raktuk végig színes szélforgókkal, nagyon hangulatos volt. :)

Végül az esküvőn egy nagyon jó bulit sikerült összehozni, azt hiszem mondhatom, hogy mindenki jól érezte magát. :)

Hajnalig táncoltunk, majd miután mindenki hazament, mi a férjemmel még lassúztunk egy kicsit az akkor már üres teremben… Nagyon megható pillanat volt, akkor értettem meg igazán, hogy nem csak egy papírról van szó… :) "

Slideshow Zita és Balázs képeiből :) 

Zitától kölcsönöztem! ;)

Mivel Zitával nagyon sok levelet váltottunk, így igazán megkedveltem és rettentően vártam, hogy jelentkezzen végre a beszámolójukkal és fotókat is láthassak róluk. :)
Véleményem szerint minden nagyon szép lett és nem hazudtolták meg Zita fotós vénáját, igazán egyedi képeik lettek - nagyon tetszenek! :)

Lassan elérkezik a 3. hónapforduló - még egyszer sok boldogságot kívánok nektek és rettentően várom a személyes találkozást! :)

Hálás vagyok, hogy viszont láthatom a blogomon a Ti történeteteket is. ;)

Bogi&Gyuri szabolcsi esküvője

Nagyon örültem Bogi levelének, mert emlékeim szerint Ő az egyike azon menyasszonyoknak, akik önmaguk jelentkeztek azzal, hogy szívesen megírnák nekem a történetüket.

Egészen pontosan Bogi egyből el is küldött nekem mindent, fotókkal együtt!

Így kell ezt, kérem szépen. :)

Tehát tulajdonképpen nem sok dolgom volt a történet illesztgetésével, mivel tényleg minden benne volt az e-mailben, amire csak szükségem volt a bejegyzésük megírásához.

Bogi egy nagyon kedves barátnőmön keresztül jutott el hozzám, ezúton is köszönöm szépen, Judit! ;)

<3

Bogi levele:

"Kedves Niki!

Miután Juditon keresztül eljutottam a blogodhoz most végre írhatok én is ... hiszen, idén májusban volt az esküvőnk, eddig csak olvastam a többi pár történetét és most rajtunk a sor :)

Gyurival, most már a férjemmel 2006-ban ismerkedtünk meg úgy igazán...előtte is ismertem, hiszen egy faluban nőttünk fel, a szomszéd utcában laknak így minden nap láttam őt a buszon, de a megismerkedésünk 2006 májusára tehető.

Én akkor érettségiztem, sokat beszélgettünk, találkoztunk... de miután Pécsre vettek fel főiskolára nem lett semmi köztünk, mondván a távolság miatt úgysem működne. 

Aztán teltek az évek, végzős lettem a főiskolán s a sors úgy hozta, hogy Gyuri Pécsre jött a barátaival egy versenyre, s hát ki más adott neki szállást,mint én :) 

Nagyon jó kis hétvégét töltöttünk együtt ekkor, s Gyuri elmondása szerint nála ekkorra  tehető az a bizonyos pillanat, mikor ráébredt, hogy talán én vagyok az az egy. 

Majd a véletlenek sorozata tovább folytatódott.

Debrecenbe keveredtem végzős gyakorlatra... ahol Gyuri volt az egyetlen ismerősöm, így ismét sokat lógtunk együtt... így keveredtünk össze egy egyetemi bulin s azóta is elválaszthatatlanok vagyunk :) Ez történt 2010-ben. 

Egy év múlva összeköltözünk... s aztán Gyurikám diplomaosztója után együtt költöztünk Budapestre. 

Az eljegyzésünk 2012 karácsonyán volt...a gyűrű volt a fa alatt:) 

Alig hittem a szememnek,mikor a pénztárcában a várt 5 forintos érme helyett, egy gyűrű csücsült :) Szóhoz sem jutottam :) 

De aztán persze, jött az IGEEEEN :)

Mivel mindenképp májusi esküvőt szerettünk volna így 2013 lett a mi évünk. 

Sajnos sok tervünk meghiúsult...sokszor kellett változtatni az időponton, helyszínen...de végül minden jól alakult,

megtaláltuk a tökéletes napot :) 

A tervezés:

rengeteg blogot olvastam, millió fotót megnéztem...gyűjtöttem az ötleteket hónapokig. Aztán elkezdőtött a dekor felhalmozás :) 

Beszereztem a papír pompomokat és a retro szívószálakat a Karcsi papírtól. A meghívókat én gyártottam, egy korábban látott blog bejegyzés alapján s az ültetőkártyák is ezen a mintán alapultak.

A köszönőajándékokat is én festettem,lakkoztam... fából készült szív alakú, natur kulcstartókat vettünk, amire ráírtuk a nevünket és a dátumot, majd lakkoztam, hogy ne kopjon le az írás.

Az asztalokra a vázákat a tavaly nyári Sommersby-s üveg gyűjteményemből csináltam, zsákvászonnal körbetekertem az üveget és zöld szalaggal átkötöttem...csodásan mutatott bennük az egy-egy szál szellőrózsa.

A dekor tovább bővült, mikor egy facebook-os játékon megnyertem a Szívből bolt, személyre szabott zászlófűzérét...hosszas tervezés, levelezés után elkészült a LOVE feliratú kis zászlófűzérünk...amiért utólag is ezer köszönet Áginak (Szívből bolt), ez a zászló volt a főasztalunk mögött :)

Aztán a postaláda: vaterán vadásztuk ezt az eredeti amerikai postaládát, amit após renovált a kedvemért :) S így lett belőle tökéletes üzenőláda.

Szóval 2013. május 11. - volt a mi napunk. h

Hagyományos, kis szabolcsi esküvőnk volt.

Ahogy az lenni szokott...leánykiadással kezdődött nálunk, jött a vőfély a vőlegény családjával, s elkezdődött a móka...volt ám sírás is :) Nem is én lennék.

Majd a polgári szertartás, ami nálunk inkább csak a formaság miatt volt...az egyházi szertartás volt a lényeg. A falu kis görög templomában volt, ahol Tamás atya már a templom kapuból mosolyogva integetett nekünk...így itt már egy csepp izgalom sem volt bennünk:) 

Nyugodtan léptünk be a templomba. Nagyon jó érzés volt itt kimondani az igent, mert itt már éreztük a súlyát..., hogy mit is jelent igazából.

Szóval férj és feleség lettünk :)

A buli már Nyíregyházán volt, egy kisvendéglőben...ami így utólag anyós és anyukám legjobb döntése volt az esküvővel kapcsolatban :) 

Imádtuk...és az általam megálmodott dekoráció csodálatosan megvalósult és érvényesült a helyen.

Hiszen a dekor nagy részét én gyártottam otthon. 

Az alap ötlet : vintage és smaragd zöld...innen indultunk...és majd a képeken látjátok, hogyan valósult meg.

A buli is fergetegesre sikerült...nem is álmodtunk róla, hogy ilyen jó lesz és mindenki jól fogja érezni magát. Volt itt minden...a vőfély szuper hangulatot teremtett, s ezen felül volt még meglepetés éneklés a szülőknek(ezúton is köszönöm drága Andi barátnőmnek), plusz Quimby : most múlik pontosan meglepi dal nekem, aztán Gyuri gyerekkori barátja mondott, tőle meglepően szívhez szóló, majd vicces beszédet.

Feledhetetlen emlék marad ez a nap. 

Plusz ott vannak az üzenetek,amiket a vendégektől kaptunk, hiszen volt egy postaládánk, amibe mindenki beletehette a személyes üzenetét, jókívánságát Nekünk.

S végül a kreatív fotózás: 

mikor Gyuri megkérte a kezem...akkoriban fedeztem fel facebookon Kondella Misit...lenyűgöző képeket csinál...felkerestük, megismertük...és már ott tartottunk, hogy jegyesfotózunk a Margit-szigeten. Az elkészült képeket látva, hogy mit hozott ki belőlünk nem volt kérdés, hogy az esküvőnket is vele örökíttetjük meg. Így jött össze a Wedding-session...immáron házaspárként a Kopaszi gáton ismét vintage...de kicsit másként, kicsit zöldben. 

Ismét Vida Andi eszméletlen enteriőrjeivel a fotózás minden percét imádtuk...s persze a képek magukért beszélnek.

És akkor jöjjenek a részletek:

- menyasszonyi ruha: Lilly (vatera)

-fejdísz: Mimóza design

-zöld cipő: Németországból, hála keresztlányoméknak :)

-vőlegény öltöny,cipő: Joy divatház

- zöld nyakkendő: Londonból, hála öcsikémnek

-karikagyűrűk: hosszas keresgélés után a www.uristenhazasodunk.hu -ról

-dekoráció: home-made, illetve www.karcsipapir.hu

- haj: drága barátnőm,Timi műve

- smink: Kriszti barátnőmtől

-virágok: Álomvilág virágbolt...Timi csodás alkotásai, s külön köszönet az anyukájának, akitől a gyönygvirágokat kaptam a csokromba...s így teljesült az álmom, hogy boglárkából és gyöngyvirágból lehetett a csokrom.

-fényképek: az esküvő napján, Gyuri kedvenc unokatesója Zsolti fotózott... és csodaszép képeket készített a nagy napról; majd az esküvő után 1 hónappal elkészültek a kreatív fotók is, de azok már Budapesten és már Kondella Misivel :) www.kondellamisi.hu

-valami régi: nagymamám nyaklánca; valami új: a hajdísz; valami kék: harisnyakötő; valami kölcsön: karkötő Nórimtól :)

- tortadísz: faragott fa figurák, egy barátunk apukája faragta és festette nekünk :)

 

Ez lenne nagy vonalakban a mi történetünk. :) 

Üdvözlettel : 

Csorba Gyuri és Bogi"

Mivel a mi esküvőnk is májusban volt, ezért nagyon együttérzek azzal kapcsolatban, hogy ragaszkodtatok ehhez a hónaphoz. Állítólag május a szerelmesek hónapja... :)

Sok boldogságot kívánok nektek és sok-sok boldogsággal teli hosszú életet együtt!

Köszönöm, hogy írtatok nekem! :)