Judit&Krisztián pécsváradi esküvője

Jucus (engedjétek meg nekem, hogy én így hívjam Őt) a barátnőm, feleség barátnőm. :)

Sok barátnőnk készülődését átéltük már együtt virtuálisan (tagjai vagyunk egy szuper menyacsoportnak! <3) és a hátunk mögött tudhatunk egy közös TTD-fotózást is.  :)

Láthattátok már róluk egy kis szösszenetet a 100. bejegyzésemben.

Szóval végre olyas valakikről is írhatok akiket személyesen is ismerek és sokat jelentenek nekem. :)

Jucusék dekorációjának színvilágába én azonnal beleszerettem amikor megpillantottam, annyira üde és vidám. Mindig az jut róla eszembe, hogy mennyire illik is hozzájuk, mert Jucus állandóan mosolyog. Egy nyílt és őszinte személyiség. :)

A menyasszonyi ruhája is teljes mértékben Őt tükrözi: szép, letisztult és egyszerűen elegáns.

A fotóikat imádom az első pillanattól kezdve ... annyira szépek, hogy azt szavakkal nehezemre is esik kifejezni!

Lényeg a lényeg:

nekem biztosan ez lesz az egyik kedvenc bejegyzésem ezek közül a beszámolók közül és őszintén remélem, hogy mindenki más is a szívébe zárja majd őket! :)

Jucus levele:

"Megismerkedés - eljegyzés, szervezés:

Férjemmel 2002 nyarán ismerkedtünk meg. Úgy hozta a sors, hogy bekerültem a baráti
társaságukba és együtt jártunk bulizni. Ekkor még csak barátkoztunk, rengeteget
beszélgettünk, majd 2002. október 21-én egy általam rendezett házibuliban összejöttünk.
Az eljegyzésünk 3 évvel később 2005. 10. 21-én volt, majd kezdetét vette hosszú
jegyességünk. :)

Összeköltöztünk, saját lakást vettünk, cicát és nyulat neveltünk, lediplomáztunk, munkába álltunk, majd 2011-ben elhatároztuk, hogy most már ideje összeházasodni. 

Az esküvőnk dátumának 2012. április 21-ét tűztük ki, a 9 és feledik
évfordulónkat. :)

A szervezést 2011 augusztusában kezdtük el. 

Abban az évben 5 esküvőn voltunk, szóval kaptunk ihletet rendesen. :)

Mi egy kisebb, baráti hangulatú esküvőt szerettünk volna, de szülői befolyás miatt végül is 100 fős, lagzis esküvőt szerveztünk. Bár kikötöttük, hogy ne legyenek hagyományos lagzis dolgok: kikérés, vőfély, játékok… ez nem a mi világunk.

A vendéglista összeírása után elkezdtünk éttermet keresni. Pécsen ugyan van több,
nagyobb étterem is ahol rengeteg esküvőt tartanak, de mi valami természetközelibb helyet
kerestünk, lehetőleg nem a városban, így jött az ötlet: a mecseknádasdi Bagoly csárda.
Többször voltunk már ott, az ételek és az ár-érték arány is kitűnő és áprilisra még nem is volt
foglalásuk, szóval lefoglaltuk.

Jöhetett a fotós, a ruha, szertartáshely vadászat… 

Nem rajongunk a hagyományos hivatali szertartásért illetve szabadtéri szertartást szerettünk volna, ezért rengeteg helyet megnéztünk, körbejártuk a várost, végül rátaláltunk a számunkra tökéletes helyre: a pécsváradi vár! 

Mindig is a várak, régi épületek szerelmesei voltunk és ráadásul olyan ajánlatot kaptunk, hogy el sem hittük, szóval ez is kipipálva.:) 

A várban vállalták az egész szertartás lebonyolítását: helyszín berendezése, hangosítás, pezsgő beszerzése, kreatív fotózás lehetősége és kaptunk két szobát a készülődéshez is! 

Eredetileg a romkertbe terveztük a szertartást, de rossz idő esetére a várban volt 3 nagyobb díszterem is, szóval nem kellett B terven gondolkodni. :)

A fotós kérdés… Rengeteg ajánlatot kértem, de valahogy nem találtam az igazit… mígnem
a Facebook-on bejelölt a Haru Fotóstúdió. 

Nem tudtam kiket takar ez a név, de kis kutakodás után rájöttem, hogy középiskolás barátnőm/kolis szobatársam és a párja, valamint kutyájuk, Haru /:)/ alkotják ezt a kis vállalkozást. 

Kezdő esküvőfotósként még csak egy referenciamunkájuk volt, de „látatlanul” is megbíztam bennük, mint kiderült, nem hiába. 

Szerintem nagyon szép képek készültek októberben a jegyesfotózáson a mecseknádasdi Schloßbergi romoknál, majd az esküvőnkön is. A kapcsolatot pedig azóta is tartjuk, felelevenítettük a régi
barátságot! :)

A ruha: 

Rengeteg internetes képnézegetés után novemberben a húgommal (aki a tanúm is
volt) felkerestem 3 ruhaszalont. Bár határozott elképzelésem volt a ruhával kapcsolatban
(egyszerű, abroncsos, minimális díszítés, fehér), azért rengeteg féle ruhát felpróbáltam, majd
az utolsó szalon utolsó ruhájában (a 34. felpróbált ruha…) jött el végre A RUHA érzés. 

San Patrick: Camelia. Nagyon szerettem! :)
A koszorúslányok ruhája és a menyecskeruhám varratva lett, a lányok olajzöld abroncsos
ruhát viseltek, a menyecskeruhám pedig terrakotta színű koktélruha volt. 

A vőlegény öltönyét Pécsen készítette Csizmadia László. 

Ő varr a nagyobb ruhaszalonoknak is, de így magán úton sokkal olcsóbban jön ki a készíttetés. :)

Dekor: 

Tavaszi esküvőhöz egyértelműen tavaszi színvilágot képzeltünk el: világoszöld,
sárga, fehér. Tavaszi virágok, illatok, friss, tavaszi hangulat! 

A kedvenc virágom a nárcisz, tavaszi virág lévén adott volt, hogy őt választom. 

Ezen kívül a dekorációhoz még friss fűzágat képzeltünk el. 

A neten találtam rá a Vendulavirágra. 

Nagyon megtetszettek a készítő, Éva munkái és mivel Pécsváradon van az üzlete fel is kerestük. Felvázoltam neki az elképzeléseimet és rögtön megtaláltuk a közös hangot a virágok és a dekoráció terén, ezért ő készítette el az összes virágot, valamint a szertartás és az étterem dekorációját is.
Szerintem tökéletes lett, mindenkinek nagyon tetszett a végeredmény! :)

És ha már úgyis a várban készülődtünk úgy gondoltuk, hogy Pécsváradon készüljön a
haj és a smink is. Mártusz Andi és Podolszkiné Balázs Anita gondoskodtak erről, nagyon
elégedett voltam mindkettőjük munkájával.

A torta szintén Pécsváradon készült a Zengő cukrászdában, isteni finom lett! (3 emeletes:
csokis keksz, barackos túró és tejszínes gesztenye ízekben, egyszerű fehér bevonattal,
zöld szalaggal és marcipánnárcisz díszítéssel).

Illetve itt rendeltük a többi tortát és a sós apró sütiket is.

A meghívókat, ültetőkártyákat, menülapokat magam készítettem, illetve a köszönőajándéknak adott mini narancslekvárokat is én főztem, az üvegeket díszítettem. 

Sok munka volt mindezt megcsinálni, de megérte. Anyagilag is és így személyesebb is lett. :)

Esküvő:

A nagy napunk reggel fél 5-kor kezdődött. 

A haj és smink elkészülte után a várban felöltöztünk és 2-ig fotózkodtunk. 

Igazán különleges élmény volt egy várban készülni az esküvőnkre, ilyet nem minden nap csinál az ember lánya! :)

A napnak ezt a részét nagyon élveztem. Csak mi voltunk és a fotósok, már nem kellett szervezkedni, csak egymással foglalkoztunk. Jó volt végre egyben látni mindent, ami eddig csak terv volt! :)

A szertartás fél 4-kor kezdődött sajnos nem jött össze, hogy szabadtéren legyen, mert
nagyon szeles idő volt és nem is sikerült úgy ahogyan terveztük, de az Igen-eket kimondtuk és
aláírtuk és igazából csak ez számít! :)

A buli nagyon jól sikerült, az ételek isteni finomak voltak, bár mi nem igazán tudtunk
enni, de másnap rengeteg dicséretet és pozitív véleményt hallottunk és tényleg mindenki
nagyon jól érezte magát. 

Nem volt szükség vőfélyre és játékokra, a zenekar nagyon tudta,mikor mire van szükség és nagyon jó hangulatot csináltak! 

Én már a menyecsketáncra nagyon elfáradtam, de a vendégek annál jobban bírták, fél 6-kor fejezte be a zenekar és a keményebb mag még ezután sem ment aludni, hanem egész délelőtt az étterem teraszán beszélgettek. :)

Nászútra 3 nappal később mentünk. 

Kezdetnek Gyulán töltöttünk 3 napot, majd tovább mentünk Erdélybe egy hétre. 

Nagyon-nagyon jó volt, én ajánlom mindenkinek, aki még az esküvő előtt áll, hogy a nászutat lehetőleg az esküvő utánra pár nappal szervezzék, mert így van igazi nászutas hangulata és csak így lehet kiszakadni a hétköznapokból. 

Ugyanis az élet megy tovább, a rokonok, barátok számára ez csak egy nap volt, de az ifjú pár számára
ez egy megismételhetetlen időszak. Ilyenkor tényleg jó lelassítani kicsit, hátrahagyni minden elintézni valót, kikapcsolni a telefont és kiélvezni ezen pár hét minden pillanatát! :)

Ezúton kívánok minden kedves esküvőre készülő párnak kellemes szervezést és olyan
esküvőt, amilyet elképzeltek! :)"

Judit

Fotó: Haru Fotó

Kedves Jucusom!

Hamarosan eljön az első házassági évfordulótok, ezért bár jó előre, de kívánok izgalmakkal teli készülődést és sok-sok apró, kellemes meglepetést erre az időszakra is! :)

Köszönöm nektek ezt a bejegyzést!

Ölel: N